Családi ház, Makó

Makó, Szent István tér
1989 – 1991.
Építész: Sipos György


A családi ház telke Makó egyik legrégebbi, ún. törzsökös városrészében, Bujákon fekszik, amelyet a belvárosi katolikus templom környékén letelepedett, zömmel jövevényeknek számító katolikusok nyomán neveztek el.

A Szent István tér és az Apaffy utca sarkán, utóbb barokk korabeli templom köré vont műemléki környezetben lévő, hajdan 500 négyszögöles porta a XX. századi urbanizálódás során négy részre osztódott, a rajta lévő igen hosszú véges parasztház fokozatos visszabontásával. Utoljára az utcasarkon hátramaradt telekrész talált új gazdára, a még megmaradt, faoszlopokon nyugvó tornácos lakóépülettel, a nemes egyszerűséggel szerkesztett napsugaras deszkaoromzattal és a szokatlanul markáns, kétablakos, eklektikus főhomlokzatával.

Az elhagyatott és lakatlan vályogház az építtető szándékát illetően, de szerkezetileg is tarthatatlan volt. Mégis a legfőbb dilemma volt számomra, hogyan lehetne az eredeti beépítést, az épület tömegét és karakterét valamiképpen megtartani úgy, hogy az új épület utaljon elődjére.

Hosszas tépelődés után vált kézenfekvő megoldássá számomra, az eredeti épület helyére az új illesztése és annak a hátsó telekhatáron való befordítása. Így alakult ki egyúttal a „visszamaradt” korabeli telek átriumszerű beépítése. A régi épület léptékét megtartva, már a részletképzés izgalmaihoz tartozott a korabeliség mai eszközökkel való megidézése.

Az építtető szándékomat elfogadva - mindannyiunk örömére - jó mesteremberre bízta családi háza építését.

Az akkoriban jól működő, a szakmára és a közéletre inspirálóan ható Év Lakóháza pályázaton a Családi Ház újság különdíjjal jutalmazott, amelyet ’92-ben a Szövetség Kós Károly termében vehettem át.